3298. Elegemvandenagyon

Lőrinc éjszaka belázasodott. 39 °C.

Dominó csoportjában bárányhimlőjárvány van.

Ma megint megkaptam, hogy Dominó rossz, verekedős gyerek. Ez az óvónő tulajdonképpen még sosem mondott Róla egyetlen jó szót sem.

Elegemvandenagyon.

3297. Esik a hó, térdig ér már...

Alapvetően utálom a telet, de és nagyon várom már a tavaszt és a szikrázó napsütést, de valahogy mégis örültem a hétvégi hatalmas hóesésnek. Eleinte csak bentről forró teát szürcsölgetve néztük amint a hatalmas hópelyhek szálldogálnak, aztán amikor szünetelt a hóesés, rögtön szaladtunk ki a térdigérő fehérségbe. Lóci alig tudott menni, neki simán a térde fölé ért a hó, Domka is esett-kelt, aztán miután letettem a fényképezőgépet én is, mert a Zapu szanaszét dobált hógolyóval. A hócsata után elszánkóztunk a közeli játszótérre, ahol remekük lehetett csúszkálni a havas csúszdán, a fiúkat alig tudtuk hazavonszolni:) Dominó végül a meleg tea hallatára szaporán szedni kezdte a lábait, de Lócit abszolút nem hatotta meg semmiféle lekenyerezés, Ő rendületlenül menetelt vissza a játszótér felé. "Jól van Lóci, akkor szia!" mondtuk, és elindutunk, hogy majd úgyis jön utánunk. Dehogy jött. :) Úgyhogy a Zapu a hóna alá csapta, és hazahozta :)

Esik a hó, térdig ér már...

3296. Tanulunk szépen beszélni...

Dominó továbbra is ontja a jobbnál jobb dumáit, néha olyan szavakat használ, hogy csak ámulunk. Ma délelőtt például "méltatlanul szépséges" bunkert épített magának. Becézgetni is szokott, "kedves kis virágszálam", "egyetlen huncut szejelmem" ésatöbbi:) Ilyenkor persze rögtön elolvadok, Ő pedig odabújik, és mintegy mellékesen odasúgja:

- Anya, nincsen egy kis csokid? :)

Persze az éremnek két oldala van, és a szép választékos beszéd mellett a csúnya szavak is előkerültek. Mondhatnám, hogy az oviban tanulja őket, de ez nem teljesen igaz, mert sajnos néha nekünk is kicsúszik a szánkon egy "basszus" vagy mondjuk a kereszteződésnél elénk kanyarodó nőről is mondtuk már, hogy "hü** p*csa" :-/ Amikor még nem volt gyerekem, biztos voltam benne, hogy simán menni fog, hogy egyáltalán nem  beszéljek majd előtte csúnyán, de a feladat sokkal nehezebb mint gondoltam, és néha bizony kicsúszik egy-egy nem gyerekfülnek való szó is a szánkon. Domka pedig természetesen megjegyzi. Ha nem is egyből mondja, később ilyen-olyan helyzetekben aztán ő is elsüti... Volt egy időszak, amikor leszidtuk érte, hogy mégis hogy beszél, ez rossz dolog, de nem különösebben hatotta meg; ha mérges volt, és "bosszút akart állni", vagy csak a figyelmet akarta felkelteni, előszedett valamit a tarsolyból... Elég sokat olvasgattam aztán a témában és rájöttem (rájöttem? ugyan... kerek perec leírták:) ), hogy csúnyán elrontottuk ezt a csúnyánbeszélős helyzetkezelést. Hiszen miért szidom le, amikor én is épp úgy beszélek? Miért szidom le, amikor azt sem tudja, hogy mit jelent? Ő csak annyit fog fel a dologból, hogy van 3-4 szó amit ha kimond, akkor anya és apa mérges lesz, és biztosan rá fog figyelni... Most taktikát váltottunk, és ha nem épp szalonképes megjegyzést tesz, akkor elmondjuk, hogy amit mondott az mit jelent, és miért nem szabad mondani, elmondjuk, hogy mit mondhat helyette, és megbeszéltük, hogy Ő is nagyon figyelni fog ránk, és ha úgy érzi, hogy csúnyán beszélünk, akkor szól. És ez még nem a jégyhegy csúcsa, néha hallom az oviban, hogy a nagyobbak hogy beszélnek... szóval azt hiszem 1-2 év múlva örülnék, ha csak ennyire beszélne csúnyán. :)

3295. Szánkó helyett

Az olvadó latyakos hóban az úton már nem tudunk szánkózni, így tegnap gyalog indultunk Neki... Lóci nagyon elkényelmesedett, alig akart megindulni, aztán persze jött, és mint ahogy az lenni szokott minden háznál megállt kutyát lesni... Aztán félúton úgy döntött, hogy inkább visszafordulna, egyszerűen semmivel nem tudtam rávenni, hogy jöjjön... lefeküdt az út szélére a hóba. :) Egy darabig aztán a hónom alatt cipeltem, végül, amikor meglátta a távolban a nagymama házát, újra jött a saját lábán. Visszafelé sem akart gyalogolni, így kitaláltam, hogy elhozzuk a mamágtól az altatós babakocsit... persze Lőrinc nem akart beleülni, azt hitte alvásidő van...:) Végül csak megértette, hogy vagy ez, vagy a gyaloglás... így aztán négykezéken gurult haza.

Domka végig előttünk loholt, nem tudtok utolérni, így Róla csak hátulról készült kép. :) Ez pedig a hazaérkezés után.

3294.Öregszik

Fürdés előtt. Domka vetkőzik, a pulcsija gumis ujja nyomot hagyott a csuklóján. Nézegeti.

- Anya, nézd, ez itt azért van, mert öregszem... jáncos.

3293. Könyvtártag

Mostanában sokat járok könyvtárba, és ma Domka is elkísért. A felnőttkönyvártban elintézem amit kellett, majd kitaláltuk, hogy miért ne iratkozzon be Domi a gyerekkönyvtárba...? Tetszett Neki az ötlet. Főleg, amikor megtudta, hogy névreszóló olvasójegy készült Neki... amint megkapta, büszkén cipelte magával a könyvtári túránk alatt. A rengeteg könyv között persze azt sem tudta merre induljon, mondjuk én sem. :) Így első körben megcéloztuk a báb-sarkot, ahol több tucat báb sorakozott felakasztva; Domka leültetett a paraván elé, Ő pedig egy béka és egy mikulássapkás madár (?) közreműködésével elbábozott egy mesét... Aztán szaladt egyik könyvespolctól a másikig, mindent el szeretett volna hozni :D  Végül csak megálltunk a 6 darabos liminél... egy darabig elleszünk velük. Nagyon hangulatos, vidám az egész, ezeken a hideg téli napokon biztosan sűrűn be fogunk térni:)

3292. Szavazás a H1N1 oltásról

Lehet, hogy ha most újraindítanám, már más eredmény születne, de a decemberben (?) elindított szavazás eredménye ez lett:

Most pedig egy egészen más témájú kérdésem volna...

... mennyit játszotok naponta aktívan a gyerkőccel? Amikor nincs közben házimunka, TV, telefon, satöbbi.. :) Ide katt, ha szeretnél válaszolni.

3291. Soklábú

Pákozdi Gabriella: százlábú-bánat

Láb, láb, csupa láb
kétszáz zokni
legalább
ezenfelül
kétszáz cipő
irgalmatlan nagy
hajcihő
kikötözöm
bekötözöm
húzom fűzöm
nyomom lököm
cipő
zokni
láb-galiba
- Mért nem lettem inkább csiga?

3290. Az elbaltázott hajvágás

Már nagyon nagy volt a hajuk, így vasárnap reggel nekiestem, hogy rövidebbre vágjam... talán inni kellett volna még 1-2 kávét mielőtt nekiállok, vagy neki sem kellett volna állni... sikerült jól elrontanom :-/ Elöl van egy forgója, így hiába vágtam vizesen egyenesre elöl, szárazon teljesen ferde... Bocs kincsem, reméljük gyorsan megnő :) Addig meg csenhetsz apa zseléjéből. ;)

3289. Le a rácsokkal!

Bár Lőrinc nem egy tipikus kiságylakó, hiszen a napi 12-13 óra alvásából alig 4-5-öt tölt el a rácsok között. Este ott tér nyugovóra Dominóval a gyerekszobában, ide is teszem vissza ha közben felébred szopizni, majd amikor mi is aludni megyünk a Zapuval, jön mellénk a nagyágyba, merthát sokkal jobb így mindenkinek. És délben is ott alszik.

Valamelyik nap beszélgettem az egyik barátnőmmel erről-arról és épp szóbakerült, hogy Domka mikortól aludt rács nélküli ágyban (22 hónapos volt). Nevetve jegyeztem  meg, hogy Lóci egészen biztosan nem fog a közeljövőben a gyerekszobában rács nélküli ágyban aludni, mert egy pillanatig nem maradna el, rögtön indulna játszani...

Aztán ma fél 11-kor már nagyon nyűgös volt, felhoztam, betettem a kiságyba, de rögtön ordított, hogy nem akarja a dolgot... Domka oviban volt, így felajánlottam Lócinak, hogy aludjon Domka helyén. Vigyorgott, bevackolta magát és elaludt. :-O Napuffff. Olyan jóízűen szuszogott, hogy ébresztenem is kellett 12 után, hogy indulnunk kell...

Délután aztán gondoltam egy vadat és leszedtem a kiságyáról a rácsot. Van hozzá egy átalakító lap, leesésgátlóként funkcionál, de nálunk jelen esetben csak összefogja a kiságy végetit, a leesésgátló szerepet Dominó vállalta magára, merthogy azt kérte, hogy toljuk össze az ágyakat... Így most egymás mellett alszanak, és ha Lóci netán úgy dönt, hogy éjszaka megindul, nem egyből a földre pottyan. Az nyilván csak véletlen, hogy az elmúlt napokban az altatásnál hatalmas hisztiket csapó Lóci most simán elszundított...bár szeretném hinni, hogy megtört a varázs, és ha már többször ébred, legalább az elalvás könnyebb lesz... :)

Délután

Este

3288. Ha apával van anyás, ha anyával van apás

Lócival nem könnyű mostanság. Nagyon nem...

Már korán reggel kezdődik a parádé, amikor a Zapu kiszáll az ágyból, és dolgozni indul...merthát Lóci olyan szemfüles, hogy rögtön észreveszi, és rögtön sírva is fakad, merthát a Zapu nélkül mi lesz?!... Áll azajtóban, és nagy könnyekkel bömböl, nem fogadja el a vígasztalást, aztán 2 perc múlva csak odakucorodik mellém, és általában visszaalszunk még egy picit.

A következő nehézségek a reggelinél vannak, alig eszik, mindig más kell amit épp eléteszek, én meg ugye bedőlök, és adok mást, csakhogy egyen már... mostmár tudatosan szórakozik a beste kölyke, nade lassan a sarkamra állok... :) Az ebédnél kicsit jobb a helyzet, akkor azért eszeget ezt-azt, de résen kell lenni, mert ha megunja, és tele a pocak, akkor jön a sunyiban kajadobálás, trancsírozás, egyebek.

Bámulatos hisztikirály, igazi földönfetrengős produkciókat láthatunk nap mint nap, ha épp valami nem az Ő kedve szerint alakul. Márpedig az elmúlt két hétben, hogy Domka itthon van, sűrűn vannak ilyen akadályok, hiszen Domka is mindent magának akar:) Napközben többször felhívjuk a Zaput, mert Lóci a telefonnal a kezében áll, és apázik... Ha pedig esetleg én megyek el itthonról, akkor az anyázással megy a Zapu idegeire... :) De nem kispályázik, képes végig az ajtóban állni és üvölteni...

Közben egyre többet elbíbelődik egy-egy kedvérevaló játékkal, mondjuk ha ez épp egy elcsent telefon, akkus csavarhúzó, számítógép kábel vagy egyéb tiltott "kincs", akkor a percek száma jelentősen megnő... De Domkához képest egy izgő-mozgó sajtkukac; alig várom, hogy jóidő legyen, és egész nap kint lehessünk... Neki nagyon hiányzik....

Ezenkívül ugye erősen tombol a "mindent egyedül akarok" időszak, egyedül enni, egyedül öltözni, egyedül csinálni mindent, még akkor is, ha nem megy... aki pedig ellenszegül? Jajj a dobhártyáinak... :)

De azért imádjuk. :)

3287. Formák

Még télapóra kapott egy ilyen logikai készletet Domka, és nagy kedvenc lett. Már az elszórakoztatja, hogy kiborítja a dobozából, és visszapakolja őket a megfelelő helyre... de szoktuk színek, formák szerint csoportosítani, de volt már ez a játékpénz a vásárlásnál, vagy borsó a játékfőzelében. Szóval igazán sokszínű játék.:) Legutóbb egy egy nadrágformát rajzoltam, arra a különböző formákat, és Domka megkereste, hogy melyik hova illik... közben mondja, hogy melyik milyen. Lóci is elbíbelődik vele, naná, bármivel elbíbelődik, amit Domkától kell elvenni. Megy is a harc érte, csodálom hogy még megvan minden darabja! :)

3286. Rajzoljunk arcokat!

Ma olyat játszuttunk, hogy rajzoltam 4 arcot, különböző arckifejezésekkel, és Dominó elmondta, hogy szerinte milyenek...

Az első szerinte: nagyon boldog, örül; annak örül, hogy vannak játékai. A második: szomorú, sír, azért mert nincsenek játékai; sír, mert elzavarták a házból, és mert nincsen anyukája. A harmadik: csúnya, gonosz, rossz, dühös, nem vigyáz a játékaira. A negyedik: hibás; gondolkodik, hogy hol van az anyukája és az apukája.

Aztán Ő rajzolta meg az arcokat; nagyjából azokat mint amit én. És nekem kellett kitalálni, hogy vajon milyenek. A középsőre azt mondta, hogy az egy öregember, akinek eltört a lába, de már meggyógyult és ezért boldog.

3285. Osváth Erzsébet - Sül a fánk

Osváth Erzsébet: Sül a fánk

Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.

Illatozik,
nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó
jó falat.

Már a tálon
a sok fánk,
Fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.

Ránk nevet
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang,
gyerekek. 

Más... keressük az igazi szalagosfánk receptet... mert amit ma sütöttünk az jó, finom is, puha is, de mégsem az igazi... ha esetleg valakinek van tutibevált, az légyszilégyszi írja meg!

3284. Perselyfosztás

Dominónak van egy gipsz malacperselye, amit Ő maga festett ki; ebbe gyűjtögeti a nagyszülőktől és tőlünk kapott pénzérméket, már egy jó ideje. Ma megkérdeztük, hogy lenne-e kedve elmenni egy játékboltba, és vásárolni valamit a pénzén. És micsoda meglepetés: volt kedve. :) A boltba lépve persze rögtön az első játékot meg szerette volna, ez egy műanyag kard volt, de mondtuk, hogy menjünk tovább, előbb nézzen körbe, aztán döntsön. Így is tett, nézelődött a sorok között egy keveset, majd megállt egy negyvenkilencezer forintos playmobil vár előtt, hogy akkor Ő azt választaná. Elmondtuk, hogy ehhez még sokat kellene gyűjtögetnie, úgyhogy ha ezt szeretné, akkor most hazamegyünk, és majd visszajövünk, ha egyszer összegyűlik... természetesen ez nem volt jó:) Így aztán alaposan végigjárt mindent, ha tetszett valami megkérdezte hogy mennyibe kerül, elég-e a pénze rá... nagyon be volt zsongva, aranyos volt, azt sem tudta merre forduljon a nagy játékkavalkádban. Végül egy legot választott, igazi nagyfiúknak valót, így a nagyméretű dupló itthon már csak Lócira vár. Őt meg nem érdekli. Lócinak pedig egy kisautót választott, de hazaérve persze Ő is rögtön a legonak esett neki. A pénztárnál a hölgy próbált mosolyogni, amikor meglátta Dominót, ahogy pakolja elő az érméket a házizsákjában lapuló zacskóból, de úgy éreztem nem volt őszinte a mosolya. :) A hazaúton Domka megkérdezte, hogy miért vette el a pénztárosnéni az összes pénzét, így a Zapu rögtön kiselőadást tartott a pénzről, a munkáról, és a makrogazdasági egyensúlyról...  :) Nem lehet elég korán kezdeni...

3283. Nyuszikép

Hétfőn beszaladtam az oviba, és elhoztam az arcfestéses-bohóskodós napon készült fényképeket. Csináltak elég sokat, elég jók lettek:) A bohóselőadás elején még ülve nézi Domka a műsort, majd néhány képkocka múlva már kitekeredve fekszik egy párnán:) Jó, hogy ezzel a pár képpel is belepillanthatok a nagyfiama ovis életébe.

3282. Félfül

Ma délelőtt visszamentünk dokihoz, mert egyrészt Domkának mindenképp igazolás kell az oviba, másrészt Lőrinc még mindig eléggé náthás, és estére köhögős. Dominónak az egyik füle már rendben van, de a jobb még nem az igazi... úgyhogy a héten marad, jövőhét hétfőtől megy oviba, ha minden rendben lesz. Nem úgy tűnik, mint aki nagyon bánja, hogy még pár napig nélkülöznie kell az ovit. :)

Lóci is hasonlóan alakul, a bal füle Neki is szép, de a jobb nem, így továbbra is kapja a gyógybogyókat. Szóval még kell egy pár nap mire teljesen rendbejönnek, de szerencsére már egyiknél sem vészes a helyzet.

3281. Gazdag Erzsi - Konyhai bál

Konyhai bál

Itt a farsang, áll a bál,

Keringőzik a kanál,

Csárdást jár a habverő,

Bokázik a máktörő.

Dirreg-durrg a mozsár,

Táncosra vár a mozsár.

A kávészem int neki,

Míg az örlő pergeti.

Heje-huja, vígalom!

Habos fánk a jutalom.

Mákos patkó, babkávl;

Értünk van a parádé.

3280. Bókol

Asszongya' nekem tegnap a nagyfiam:

- Anya, azt mondom neked, hogy a cukjom-lelkem vagy.

Elolvadtam.

3279. Elmondtuk

Dominó eddig úgy tudta, hogy Gordon kutyánk kórházban van, mert beteg... de ma, amikor elmentünk a Duna-partra sétálni, újra rákérdezett, hogy hol van és mikor jön haza..., miért csak Anggel van itt... elmondtuk hát Neki. Elmondtuk, hogy nagyon beteg volt, és felköltözött az égbe az angyalkákhoz... persze Domka kiakadt... szomorkodott, hogy nem látja többet, és nem játszhat vele, nehezen akarta elhinni, hogy már csak Angel kutyus maradt. "De anya, én mindkettő kutyámat szeretném, nem szeretném, hogy a Gojdon ne legyen"... mi sem kincsem, de ezen már nem lehet változtatni. :( Megbeszéltünk, hogy ha az égre néz, egy-egy felhőben megláthatja majd az elveszített kutyánkat. 

3278. Birkás Erzsébet - Farsang közeleg

Farsang közeleg

Jeges, havas, téli ágon,

bagoly huhog, nem csak álom.

Ünneplőben erdő, s rét,

vidámak a cinegék.

Lassan farsang közeleg,

fény kergeti a telet.

Erdő mélyén, völgy határon,

jól táncolunk majd a bálon.

3277. Szülinapom-pom

Délután felküldtek a gyerekszobába, merthogy készülődnek, és mire leértem a következő kép fogadott: Domka áll, kezdében egy szál rózsával és egy ajándékszütyővel, Lóci a tortán égő tüzijátékba tartja a nekem szánt rózsáját, a Zapu fényképezni próbál, de azán inkább elhárítja a tűzveszélyt, Lócit leszedi az asztalról, Lóci jön, adja a virágot, de ahogy elvenném, visszaveszi:) Utána néhányszor végigsöpri vele a földet. Domka viszont hatalmas puszikkal halmoz el, majd jön az ajándékbontás, tortázás, és lazulás, merthogy betegség miatt a buli egy héttel eltolódott.

A legszebb ajándékok :)  

3276. Kinek ez, kinek az jut

Dominó: Domka középfülgyulladása meglehetősen jól alakul, bár még közel sem tökéletes, de a mai orvosi ellenőrzésen egyértelműen pozitív szavakat kaptunk, vagyis a javulás útjára lépett a kisember. (Koppkopp.) Az orra még folyik, de nem vészesen. Az ilyenolyan bogyókat-szirupokat - cseppeket azért még szednie kell néhány napig. Ha esetleg belázasodna, akkor újabb stratégia van. De nem fog.

Lőrinc: Lőrinc a kötőhártyagyulladás elmúltával, a hétfőn megjelenő nátha után szerdán, a nagy havazás hajnalán ismét produkált némi kruppos köhögést, így egyértelművé vált, hogy amikor a decemberi első hóeséskor szintén volt ugatós-fulladós köhögése, és a doktornőnk azt mondta, hogy elképzelhető, hogy a hóesésekre így fog reagálni a szervezete, szóval egyértelművé vált, hogy igazat mondott. Mert tényleg ugatósan köhögött Lóci, reggelre leesett a hó, a fullasztó köhögés pedig elmúlt. Magaután hagyott némi orrfolyást, és tegnap este 38,4 °C-os lázat. Mondjuk éppen 4 darab szemfoga jön egyszerre, és hát ez sem könnyít a helyzeten. Ma Őt is megvizsgálta a doktornő, és perszehogy egyik füle sem szép. Nem olyan durván gyulladtak, mint Dominónak voltak, de azért a teljesen tisztától messze van. Szóval Neki is felkerült a menülapra a Cataflam csepp, sok más bogyó mellé.  

Én: huszonhatodik szülinapomra hólyagos torokgyulladást (is) kaptam. :) Meg némi gyógyszert, ami reméljhetőleg hamar helyretesz.

3275. Pingvinek tappancsokból

Kézlenyomattal már többmindent készítettünk, de a talp eddig kimaradt... peddig azzal is lehet jókat. Kezdésnek mi más is jöhetne egy pingvinszerető családba, mint két pingvin...

A pingvineket itt találtuk!

3274.Elsüllyedt világ

  Sok éven át, csak 2 TV csatornánk volt, nem is hiányzott, hogy több legyen, így is keveset ülünk a TV előtt. De amikor költöztünk, úgy döntöttünk, hogy kicsit kiszélesítjük a palettát. :) Így lett többekközött Minimaxunk is. Dominó már ismerte, mert a nagymamánál volt, így állati boldog volt, hogy végre itthon is lesz. Így a kisvakon és spongyabob DVD-ket lassan felváltotta a mesecsatorna. Lettek új kedvencek, bár gyakorlatilag mindent megnéz. Eddig még nem találtunk olyan mesét, amit nem neki valónak ítéltünk, pedig most a vizsgák miatt többet ül tévé előtt mint általában.

Nagy közös kedvencünk lett az Elsüllyedt világok című mese, aminek egyrészt gyönyörű zenéje van, másrészt a mese is tetszik.

A mai rész után jön Domka,

- Anya, mindjárt kitör a pulykám!

- Hogy mid törik ki, kisfiam?

- Hát a pulykám, nem éjted?!

Kértem, hogy mesélje el mi az hogy kitörik a pulykám...

- hát olyan fojjó valami folyik ki belőle....

- Ja, hogy kitör a vulkán?! :D

Készvoltam. :)))

3273. A kakas

Az idei első ovis héten kakast készítettek tenyérlenyomatból a nyuszicsoportosok. Domka nem volt oviban, de a falra kitűzött alkotásokat megcsodáltuk, amikor mentünk. És hogy Ő se maradjon ki belőle, itthon csináltunk hasonlót. Nem pont olyan, de tenyérlenyomatból készült, és még kakas is. :)

 Gazdag Erzsi: A kiskakas rézgarasa

Elgurult egy rézgaras.

Fölkapta egy kiskakas.

Ha fölkapta, jól tette,

a bögyébe betette.

De a bögye kidobta,

mérges lett a kakasra.

Összeszidta a kakast.

”Búzát adjál, ne garast!”

Kiskakas a piacon

búzát vett a garason.

Ezt adta a begyének,

most már békén megélnek.

3272. A másik is.

Tegnap egész nap jól volt Domka, nem fájlalta a fülét, ma délelőtt azonban jött, hogy melegítsük, mert fáj. Most nem az, ami vasárnap, hanem a másik. Az ami vasárnap még teljesen rendben volt. Felhívtam a doktornőt, hogy mehetnek-e azok a szerek, amiket eddig kapott, vagy megnézi, és Ő ez utóbbit javasolta. Be is trappoltunk hozzá, szinte nem is kellett várni, már bent is voltunk. Mostmár mindkét füle gyulladt. De mivel továbbra sem lázas (koppkopp), így maradnak az eddigi gyógymódok + kaptunk két másik homeos bogyót. Pénteken újra megnézi. Lócira is vetett egy pillantást, aki a vasárnapi hadakozással ellentétben most mozdulatlanul tűrte, hogy belenézzenek a fülébe. Teljesen rendben van mind a kettő. (Vagy nem kéne elkiabálnom?!) Neki viszont a szája szélén lett egy hólyag, én azt gondoltam, hogy herpesz, a doktornő szerint nem annak tűnik, inkább csak valami kicsípte. Kapott rá valami fehér löttyöt. Hát így.

3271. Férfi

Délelőtt Domka cipőkanállal vette fel a cipőjét.

- Anya, nézd, cipőkanállal vettem fel a cipőm. Olyan vagyok, mint egy igazi férfi! :)

3270. Pirosszeműek

A bejegyzsét még reggel kezdtem el írni, ahhoz képest némileg váltzozott a helyzet.

Pénteken reggel kicsit náthásan kelt Domka, meg is jegyeztem, hogy milyen jó, hogy péntekenként nincs ovi, így hétfőig kikúrálom jó meleg mézes teával. Már napok óta készült rá, hogy aznap a nagymamáéknál alszik, így délután összepakoltuk a motyóját és átvittük a nagyszülőkhöz. Lóci 8 után elaludt, mi pedig éppenhogy lehuppantunk pihenni, csörög a telefon. A nagymama volt, Domka sír, haza szeretne jönni. Milyen jó, hogy nem laknak messze, 2 perc múlva már ott is voltam Domiért. Hazajöttünk, letettük aludni, de sokszor felsírt, Peti bent aludt vele. Az éjszaka sokszorkelősen telt, rosszakat álmodott. Reggelre aztán jó pirosak lettek a szemei, és megjelent némi váladékozás is, ami délutánra egyre erősödött. A déli alvásból Lóci is hasonló szemekkel ébredt. Kötőhártyagyulladás. Gyors konzultáció a gyerekorvosunkkal, mondott kétféle szert, amit be kéne szerezni. Vágta a gyógyszertárba, szerencsére volt, így most megy a szemcseppezés, és a gyógyfüves törölgetés. Éjszaka megint Domkával aludt a Zapu, mert sokszor felébredt, aztán az egyik hajnali ébredésnél hiába akarta kinyitni a szemét, nem tudta, mert teljesen összeragadtak. Na ettől nagyon megijedt, alig tudta a Zapu megnyugtatni. Végül letörölték és visszafeküdtek. Reggelre jobb lett a helyzet, az egyik szeméről elmúlt a pirosság, a másik viszont még piros, de már kevésbé váladékos. Oculoheel homeopátiás szemcseppet, és euphrasiát (szemvidító fű) használunk. Lócinál sokkal enyhébb a helyzet, nála egyelőre most pici pirosság van, és szemviszketés.

Vasárnap délutáni kiegészítés:

Ebéd után a fiúk átmentek a nagymamához, én pedig nekiálltam tanulni. Alig egy óra múlva csörög a telefon: Dominónak fáj az arca. Az arca? Uff, gyertek haza. Hazajöttek, addigra Domkának már nagyon fájt az arca, és jó piros is volt. Két dologra tippeltünk: arcüreggyulladás, vagy a füle sugárzik ki... Melegítőpárnát tettünk rá, az látszott, hogy jól esett Neki. Telefonáltam a gyerekorvosunknak, hogy mi a helyzet, aki nemsokára itt is volt. Megvizsgálta a bágyadt elsőszülöttünket, a torka, szája belül teljesen szép; aztán előkerült a "simogatós fülkukucska". A bal füle rendben van, de a jobb... teljesen gyulladt. :( Láza egyelőre nincs, még hőemelkedlése sem volt délután. Most homeozunk, kevert orrcseppezünk, bioparoxozunk, kap napi 3-szor Calaflam cseppet, emelett maradt az Ocoloheel szemcsepp, és várjuk, hogy merre tovább. Lócit is megnézte, Ő nagyon ellenkezett a fülkukucskánál, de szerencsére az Ő fülei rendben vannak teljesen, csak a szeme könnyezik, és viszket, Ő egy másik szemcseppet kapott. Óhogyaza.

3269. 20 hónapos szösszenetek

Pénteken 20 hónapos lett Rincifinci. Nem egy kapkodós gyerek, sem evésben, sem alvásban, sem beszédben, sem növésben...

Éppenhogy 11 kiló, és kereken 80 cm. 80-86-os ruhát hord. 12 fogú, 21-es lábikón szaladgál.

Este 8-tól reggel 8-ig alszik. Közben 3-4-5-ször ébred, szopizik és visszaalszik. Köztünk alszik. Napközben vagy kétszer alszik (10-11-ig, és 2-3 között), vagy egyszer 11-től. Előbbi akkor van, ha Domka ovozik, ha nincs oviban akkor csak egyszer alszik délben.

Nem nagy evő. Reggelire joghurt, vagy gabonapehely, délelőtt néhány falat gyümölcs. Ebéd változó, van, hogy 1-2 kanállal eszik, de vn hogy beburkol egy nagy tányér levest. Délután általában valami pékárú, meg gyümölcs, joghurt, este szendvics, amiről a vajon kívül mindent lepakol. Nemigen eszik szalámit, és sajtot sem. Paradicsomot viszont akár magában is. Mindent önállóan eszik, etetni nem lehet. Néha maszat nélkül megeszik bármit, de van, hogy több kaja van körülötte mint a gyomrában. Napközben 5-6-szor szopizik + éjszaka.

Nem beszél folyékonyan, sőt, még szavakat is alig mond. Mégis folyamatosan dumál, énekel. :)

Egész nap tevékenykedik, pakol, rombol, épít, szerel, takarít. Szeret firkálni, főzni, bújócskázni, táncolni.

Ilyen Ő, röviden.

3268. Megatakarító

Lócira különösen igaz, hogy ha csöndben van, akkor valami rosszban sántikál...így volt ez néhány napja is, amikor a konyhapultra felmászva megszerezte az ablakpucolómat, a hóna alá csapta, fogott egy rongyot, elbandukolt a nappaliba az ülőgarnitúra mögé, majd lelkesen spriccelgetni és törölgetni kezdte annak hátulját. Mire észrevettem , már hatalmas tócsa volt mellette. De olyan boldogan guggolt ott, hogy öröm volt nézni. Feltakarítani már kevésbé. Szóval nála nem elég csak a pult belső felére pakolni.... tényleg el kell zárni mindent.

3267. Arcfestés

Szerdán Domka így fogadott az oviban. Eredetileg nyuszinak volt festve, de egy jól irányzott öblítéssel leszedte a nyuszi-festés nagy részét. A fülei megmaradtak, és ehhez ragaszkodott is a nap további részében. Meglepődtem, hogy engedte kipingálni magát, eddig nem érdekelte az ilyesmi, pedig voltunk pár rendezvényen, ahol lett volna rá lehetőség. Arcfestős-bohócelőadásos nap volt az oviban, Domi egész délután erről csacsogott, nagyon tetszett Neki. Itthon Ő volt a bohóc, én pedig a közönség, akinek folyamatosan röhögnie kellett. :)

3266. R.I.P. Gordon kutyánk

Ma reggel Gordon kutyánk meghalt. :( 1 hete kezdődött a nemevése, az állatorvos diétát javasolt, abból eszegetett is, de fogyni kezdett, 3 napja már nagyon rosszul nézett ki, kapott szurikat, és gyógyszert, tegnap délután 2 állatorvos sem tudta megmondani mi baja, így állatkórházba vittük. Este már menni sem tudott, rettentően gyenge volt. A legjobb kezekbe került, de nem tudtak segíteni; minden próbálkozás ellenére ma reggelre örökre elaludt. Március 6-án lett volna 6 éves.

Isten Veled, Gordon!

Angel kutyánk pár nélkül maradt. :(

3265. Elfelejtettem

2 napja mondott Domka valami haláli szöveget, annyira tetszett, hogy gondoltam fel sem írom, az ilyet nem lehet elfelejteni. De ellehet.

Viszont felírtam, hogy amikor ma reggel nem szeretett volna oviba indulni, hozzámbújt és így kérlelt:

- Anyuci, tartsunk az oviban egy icike-picike szünetet, jó? Most egy icike-picikét ne menjünk oda.

Valamint új neve van Domkának: Dudu. Lőrinc hívja így. :)  

3264. Az első este nélkülünk

Nagyon izgultam a tegnap este miatt. Anyukám volt este a gyerkőcökkel, mi koncetre mentünk Pestre. Tudtam, hogy Domkával nem lesz gond, de az nagy kérdés volt, hogy Lóci hogyan alszik el szopi nélkül, mit csinál, ha ébredéskor nem leszek mellette, vajon a mama vissza tudja-e altatni... anyukámnál volt egy babakocsi, abban alszik Lőrinc, ha náluk van, azt áthozta, biztos, ami biztos. Hajnalban a következő kép fogadott, amikor hazaértünk: anyukám a nappaliban babakocsit tologat, benne Lőrinc, aki épp nem alszik, a hálószobánkban pedig Dominó horpaszt. :) Ahogy Lóci meglátott, zokogni kezdett, de egy gyors szoptatás után boldogan elaludt. Aztán jött a beszámolnó a nagymamától, miszerint alapvetően semmi gond nem volt, csak Domka nagyon hiányolt, ezért befeküdt az ágyunkban az "anyaszagú" hálóingem mellé, mesét nézett, és elaludt, Lóci meg picit aludt fent, aztán felriadt, akkor aludt lent a nappaliban is egy picit, de megint felébredt, így jött a babakocsi, ahol szintén bóbiskolt egy picit, majd jöttünk mi. :)

A Depeshe Mode koncert egyébként zseniális volt, hatalmas élmény, nagyon jól éreztük magunkat. Csak az a büntetőcédula ne várt volna a kocsi szélvédője alatt. Hogyaza.

3263. Ovidolog

Az egy hónapos kihagyás után, ahogy gondoltam, Dominó nagyon sírt reggel, kézzel-lábbal kapaszkodott belém, amikor búcsúztam Tőle a csoportszobában. Anyucikám, vigyél haza, ne hagyjál itt...  :( Aztán megláttunk egy üres széket az ablak előtt, és mondtam, hogy szaladjon gyorsan oda, én meg rohanok ki integeni... így is lett, a pityergés abbamaradt, én ezerrel trappoltam kifelé, Ő meg ott várt könnyes szemmel az ablakban...nehéz dolog ez. Délben boldogan szaladt elém, és az ovónéni is megdícsérte, hogy semmi gond nem volt vele, szépen elvolt egész nap, semmi balhé... :) Hazafelé rögtön mesélni kezdett, tele volt élményekkel. Ma pedig már minden gond nélkül mentünk, egyből szaladt játszani, így azért nyugodtabban hagyom ott...

3262. Ovikezdés

Mivel a múlt héten itthon volt a Zapu szabadságon, így Domka sem kezdte meg az ovit, amit persze egy cseppet sem bánt. Mint kiderült, jól jártunk, hogy nem ment, mert calici vírus tombolt az oviban. Még ma is kérdéses volt, hogy holnap megy-e Domi, de sikerült beszélnem az ovónővel, és megnyugtatott, hogy lecsengett a dolog, így nyugodtan mehetünk holnap. Domkát nem dobta fel a hír, de nem volt túl nagy tiltakozás sem. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz így 1 hónapos kihagyás után újra ovizni, remélem nem fog újra sírni a Drágám. Azért jó volt ez a pár hét szünet, jól esett, hogy nem kellett már reggel fél 8-ra haptákba vágni magunkat, hanem akár 9-ig is elmászkálhattunk pizsiben, ha úgy tartotta kedvünk. :) Mától ennek vége, újra sietős reggeleink lesznek.

3261. Cédénő

Este a Bóbitát énekeltem Nekik, aztán megkérdeztem, hogy mit szeretnének hallgatni. Dominó a Bóbitát kérte, de az persze nem volt CD-n. Felsoroltam, hogy miből kéne választani, de Ő ragaszkodott a bóbiához.

- Anya, kitaláltam. Te énekeld el a CD-nőnek, és ő majd megcsinálja a cd lemezt, jó?

3260. Festők

Új mánia a festék, már régen szedtük elő, de most rákapott Domi, és persze ahol maszatolni kell, abból Lőrinc sem maradhat ki.

Dominó háza

Variációk karácsonyfára 

Kedvenc mesehős, Spongyabob.

3259. Keressük a pirosakat!

Valamelyik nap unaloműzés gyanánt ezt a színkereső játékot játszottunk, bár Lócit még nem sokáig kötötte le, (pedig a színek miatt eredetileg Neki gondoltam), de Domkának tetszett. :)

Kiválasztottunk egy színt, most épp a pirosat, és a lakásban fellelhető piros színű dolgok után kutattunk. Leginkább a játékok közül válogattak a fiúk, Lőrinc színre való tekintet nélkül mindent :) Végül csak a piros dolgok maradtak a tálcán. Fogtunk egy párnahuzatot, és beletettük a játékokat, közben megbeszéltük, hogy melyiknek milyen formája van, stb, majd egyesével becsukott szemmel húzni kellett, és megmondani, hogy mi lehet az.

Aztán ugyanezt a húzós játékot eljátszottunk úgy is, hogy én pakoltam bele mindenféle tárgyat a huzatba,(toboz, narancs, telefon, kanál, stb) úgy, hogy Domi ne lássa, és így kellett kitalálni mik vannak benne.